"Éld (angolban: élvezd) életedet a feleségeddel, akit szeretsz, a te hiábavaló (angolban: gyorsan elmúló) életed minden napján." (Prédikátor 9:11)

Az egyik legfontosabb dolog, amit a szeretet támasztotta kihívások útján meg kell tanulnod az, hogy nem elég csak követni a szíved. Vezetned kell! Nem engedheted, hogy az érzéseid és érzelmeid vezessenek! Ültesd őket a hátsó ülésre, és add tudtukra, hogy hová tartasz! A házassági kapcsolatodban nem fogod mindig szerelmesnek érezni magad. A szíved számára irreális dolog az, hogy állandóan repessen arra a gondolatra, hogy minden pillanatot a házastársaddal töltesz. Senki sem képes az összetartozás iránti lobogó vágyat csupán érzelmekre alapozva fenntartani; de szintén meglehetősen nehéz valakit csupán kötelességből szeretni. Egy friss házas gyönyörködik és örömét leli abban a személyben, akit most már a hitvesének nevez. Szerelmük még friss és zsenge, és egy romantikus jövő reménye bizsergeti a szívüket. Mindazonáltal, van valami, ami ugyanolyan erőteljes, mint az a friss, zsenge szerelem. Ez pedig abból a döntésből származik, hogy gyönyörködni fogsz a hitvesedben, és szereted őt, függetlenül attól, hogy mennyi ideje vagytok már házasok. Más szavakkal ez azt jelenti, hogy az a szeretet, amely úgy dönt, hogy szeret, ugyanolyan erőteljes, mint az a szeretet, amely úgy érzi, hogy szerelmes. Sok szempontból még valóságosabb is, mert tágra nyitott szemekkel jár.

Ha csak magunk számítunk magunknak, állandóan hajlamosak leszünk egymás kritizálására. Lesz olyan, mikor a feleséged az idegeidre megy A férjed kétségbeesésbe kerget. Pedig napjaink túlságosan rövidek ahhoz, hogy azokat csip-csup ügyek miatti civakodással vesztegessük el. Az élet ehhez túl gyorsan múlik el. Az idő sokkal inkább arra jött el, hogy vezesd (rá) a szíved, hogy újra gyönyörködjön a társadban! Örülj hitvesednek! Fogd meg a feleséged kezét és keresd a társaságát! Kívánd a férjeddel való beszélgetést! Emlékezz vissza, hogy miért lettél szerelmes a személyiségébe! Fogadd el ezt a személyt - érdességével és minden velejárójával -, és fogadd őt vissza a szívedbe! És megint az a helyzet, hogy neked kell döntened, hogy mit tárazol be magadnál. Nincs arról szó, hogy te bizonyos előre beállításokkal, vagy előjogokkal születtél, amik eleve meghatározzák, hogy miként működsz. Ha hirtelen haragú vagy, az azért van, mert úgy döntöttél, hogy az leszel. Ha nem tudsz dolgozni, csak egy patyolat tiszta lakásban, az azért van, mert te úgy döntöttél, hogy ez másként nem megy. Ha többet kritizálod, mint dicséred a társad, az csakis azért van, mert megengedted a szívednek, hogy önző legyen. Te vezetted be saját magadat a kritizálásba. Úgyhogy most itt az ideje, hogy kivezesd onnan a szívedet. Itt az ideje, hogy megtanulj gyönyörködni újra a hitvesedben, és azután már csak arra figyelni, hogy a szíved valóban elkezdje élvezni a társad társaságát.

Lehet, hogy meglepetéssel értesülsz róla, de a Biblia sok romantikus szerelmi történetet is tartalmaz, a Salamon énekét (az Énekek Énekét) tartalmazó nyolc fejezetnél pedig egyik sem merészebb és provokatívabb. Figyeljétek meg, hogy milyen módon élvezi egymás társaságát ez a két szerelmes ebben a költői bibliai könyvben...

A nő: "Mint az almafa az erdőnek fái közt, olyan az én szerelmesem az ifjak közt. Az ő árnyékában felette igen kívánok ülni; és az ő gyümölcse gyönyörűséges az én ínyemnek. Bevisz engem a borozó házba, és zászló felettem a szerelme" (Énekek Éneke 2:3-4).

A férfi: "Kelj fel én mátkám, én szépem, és jöjj hozzám! Én galambom, a kősziklának hasadékiban, a magas kőszálnak rejtekében, mutasd meg nékem a te orcádat, hadd halljam a te szódat; mert a te szód gyönyörűséges, és a te tekinteted ékes (angolban: hadd halljam a te hangodat, mert a hangod édes, alakod pedig gyönyörűséges)!" (Énekek Éneke 2:13-14)

Túl szentimentális? Túl érzelgős? Azoknak biztos nem, akik arra vezetik a szívüket, hogy gyönyörködjön a szerelmesükben - még akkor is, ha elmúlik az újdonság varázsa, még akkor is, amikor a feleség haja csavarókkal van tele, még akkor is, amikor a férj haja erőteljesen ritkulni kezd. Itt az ideje visszaemlékezni arra, miért szerettél bele annak idején a társadba. Ideje újra nevetni. Újra udvarolni. Újra álmodozni. S mindezt gyönyörűséggel! Lehet, hogy a mai feladat téged a szívednek egy valóságos és radikális megváltoz(tat)ása irányába terel. Vannak, akiknek a gyönyörködés irányába való kimozdulás lehet, hogy csupán egy aprócska lépés. Másoknak egy óriási ugrásra lehet szükségük, hogy kikerüljenek a folyamatos elégedetlenségből. Ha viszont korábban már részed volt a gyönyörködésben - ami a házasságod legelején természetes volt -, akkor megvan a lehetőséged arra, hogy újra részed legyen benne. Még akkor is, ha ez nagyon régen volt. Még akkor is, ha egy csomó minden történt, ami által másként látod a társadat. A felelősség a tiéd, hogy újra felfedezd, mit is szeretsz ebben az illetőben, akinek örökre odaígérted magad.

MAI FELADAT
TUDATOSAN HAGYJ KI VALAMIT A NAPI RUTINBÓL, AMIT MÁSKOR VÉGEZNÉL, HOGY ÍGY MINŐSÉGI IDŐT TÖLTHESS A HITVESEDDEL. CSINÁLJATOK VALAMIT, AMIHEZ KEDVE VAN, VAGY VÉGEZZETEK EL KÖZÖSEN EGY OLYAN FELADATOT, AMIN SZÍVESEN DOLGOZTOK! A LEGFONTOSABB, HOGY EGYÜTT LEGYETEK.

"Adjad, fiam, a te szívedet nékem, és a te szemeid az én utaimat megőrizzék (angolban: és a szemeid hadd gyönyörködjenek az én utaimban)." (Példabeszédek 23:26)

Forrás: Stephen & Alex Kendrick Merj szeretni! című kiadvány