"Úgy kell a férfiaknak szeretni az ő feleségüket, mint az ő tulajdon testüket." (Efézus 5:28)

Gondoljuk végig a következő két történetet!
Egy férfi korosodó autója kezd egyre többször meghibásodni, úgyhogy elviszi egy szerelőhöz. Alapos átvizsgálás után a szerelő közli vele, hogy generáljavításra lesz szükség, de ez nagyon kimerítené véges forrásait. A magas javítási költségek miatt a férfi inkább úgy dönt, hogy megszabadul az autótól és pénzét inkább egy új járműbe fekteti. Ésszerűnek tűnik, nem? Egy másik férfi, egy gépkezelő, véletlenül összezúzza a kezét. Azonnal a kórházba rohan, ahol megröntgenezik és kiderül, hogy rengeteg csontja eltörött. Bár nagyon csalódott és fájdalmak gyötrik, mégis kész megtakarított pénzét gyógykezelésre és gipszre fordítani, majd az elkövetkező hónapok során gondos ápolgatással dolgozik teljes felgyógyulásán. Valószínűleg ez is ésszerűnek tűnik számodra. Modern világunk és kultúránk egyik problémája, hogy a házasságot legtöbbször az első történetben leírtak szerint kezeljük. Amikor a kapcsolatodban nehézség támad, sürgetést érzel arra, hogy társadat egy "újabb modellre" cseréld. Azonban azok, akik így gondolkodnak, nem értik, hogy milyen komoly kötelék köt össze egy férjet és feleséget. Az igazság az, hogy a házasság sokkal inkább olyan, mint a második történet. Fékként és feleségként egymás részei vagytok. Eszedbe nem jutna levágni a kezedet, ha netán megsérülne, hanem inkább bármilyen tőled telhető anyagi áldozatot meghoznál, hogy a lehető legjobb orvosi kezelésben részesülj. Mindezt azért, mert a kezed felbecsülhetetlen értékkel bír számodra. Része annak, aki te magad vagy.

Akárcsak a házastársad. A házasság egy csodálatos titok, amit Isten teremtett azáltal, hogy két életet eggyé kapcsolt össze. És ez nemcsak a test szintjén megy végbe, hanem szellemileg és érzelmileg is. Azzal indultok, hogy elkezdtek egy fedél alatt lakni, egy ágyban aludni és egyazon családnevet viselni. Eddig különálló személyiségetek a házasságban eggyé vált. Amikor a társadat valamilyen tragédia éri, mindketten megérzitek. Amikor sikereket érsz el a munkádban, mind a ketten örültök. De valahol az út során átélsz valamilyen csalódást, és fejbe kólint a kijózanító valóság, hogy egy tökéletlen személlyel házasodtál össze. Ez azonban mit sem változtat azon a tényen, hogy a társad ettől még mindig a te részed. Az Efézus 5:28-29-ben ezt olvassuk: "Úgy kell a férfiaknak szeretni az ő feleségüket, mint az ő tulajdon testüket. Aki szereti az ő feleségét, önmagát szereti. Mert soha senki az ő tulajdon testét nem gyűlölte; hanem táplálgatja és ápolgatja azt." Ez az igevers a férfiakat szólítja meg, de figyeld meg, miként láttatja a résztvevő feleket. Mindkettőjüket egyazon testnek tekinti. Társadat ugyanolyan gondoskodásban és törődésben kell részesítened, mint saját magadat. Amikor szeretettel fordulsz a házastársadhoz, ezáltal önmagadat is szereted.

Az éremnek azonban van egy másik oldala is. Amikor rosszul bánsz a társaddal, azzal önmagadnak is ártasz. Gondolj csak bele! Életetek teljes mértékben összefonódott. Társad nem képes örömet vagy fájdalmat, áldást vagy átkot úgy megtapasztalni, hogy az ne lenne rád is hatással. Tehát, amikor támadást intézel ellene, az olyan, mintha saját tested ellen is támadást intéznél. Itt az ideje megengedned a szeretetnek, hogy átformálja a gondolkodásodat! Itt az ideje, hogy felismerd: hitvesed ugyanúgy hozzád tartozik, mint a kezed, a szemed, vagy a szíved. Neki is szüksége van rá, hogy szeresd, és becsben tartsd. És amikor a feleségednek valami fájdalmat vagy csalódást okoz, akkor ugyanolyan szeretettel és gyengédséggel kellene törődnöd vele, mint ahogy egy testi sérülést kezelnél. Ha a férjedet megsebezte valami, akkor magadra olyan eszközként tekints, aki segít gyógyulást hozni az életébe. Mindezek fényében gondolj bele abba, hogyan bánsz társad testével. Olyan becsben tartod, mint a saját testedet?Tisztelettel és gyengéden bánsz vele? Kedvedet leled abban, aki ő maga? Vagy inkább esetlenül és kínosan érzi magát a jelenlétedben? Amilyen kincsnek tartod a kezed, a lábad vagy a szemed, ugyanolyan kincsnek kellene tartanod hitvesedet, akárcsak egy felbecsülhetetlen értékű ajándékot.

Ne engedd, hogy a körülötted levő világ kultúrája határozza meg a házasságod értékét! Ha a házasságot olyasmihez hasonlítjuk, ami eldobható vagy lecserélhető, azzal megcsúfoljuk Isten célját vele. Az olyan lenne, mintha amputálnák valamelyik végtagodat. Ehelyett - a házasságban - a szeretetnek kellene kirajzolódnia két olyan ember között, akik ugyan korántsem tökéletesek, de ennek ellenére úgy döntöttek, hogy szeretik egymást. Valahányszor egy férj belenéz a felesége szemébe, mindenkor emlékeznie kellene, hogy "aki szereti az ő feleségét, önmagát szereti". És a feleségnek is emlékeznie kellene, hogy amikor szereti a férjét, akkor . önmagát is szereti és tiszteli. Amikor a társadra nézel, önmagad egy részét látod. Tehát bánj jól vele! Beszélj róla elismerően! Dédelgesd, és tartsd becsben életed szerelmét!

MAI FELADAT
HITVESEDNEK MELYIK AZ A SZÜKSÉGE, AMIT A MAI NAPON BE TUDNÁL TÖLTENI? TALÁN ELINTÉZHETNÉL VALAMIT HELYETTE? MEGMASSZÍROZHATNÁD A HÁTÁT VAGY A LÁBÁT. SEGÍTHETNÉL A HÁZIMUNKÁBAN. VÁLASSZ OLYASMIT, AMIVEL AZT ÜZENED, HOGY "NAGY BECSBEN TARTALAK", ÉS VÉGEZD EL JÓKEDVŰEN! "

És felelvén Jézus, monda néki: 'Mit akarsz, hogy cselekedjem veled?'" (Márk 10:51)

Forrás: Stephen & Alex Kendrick Merj szeretni! című kiadványa