2012.05.24. 21:02, Livi
Annyi minden történt, mióta nem írtam. De legfőképpen sok-sok áldásban volt részem:)
Leállamvizsgáztam, meggyógyultam az epilepsziából, felvettek cukrász képzésre, dolgozhattam, vannak angolból tanítványaim, van egy nagyszerű imaközösségem, és visszajöttem a halál torkából:)
Igen, mindez Isten végtelen kegyelme, jósága és cselekedetei törékeny életemben!
Megtanultam, hogy hogyan kell 100%-ban benne bízni, hinni és érte égni.
De nem ám takarék lángon? Hanem a lehető legnagyobb lánggal.
Gyertyánk fénye addig ki sem aludhat, amíg itt nincs az ideje hogy elaludjon, és máshol világítson tovább!
Kedves Olvasó! Isten azt kéri Tőled is hogy világíts! Égj érte és embertársaidért!
Higyj benne 100 %-ban, és bízz az Atyai gondviselésben.
Tudom, néha nehéz bízni, mikor körülöttünk összeomlani látszik a világ, de amíg mustármagnyi hitünk tartja, nem omolhat össze:)
Isten tudja a tökéletes időzítést! Nekünk csak ki kell tudni várni.
Addíg is míg hitben várakozol valami miatt, dicsérd az Urat, mert nagyon szereti. Hiszem, hogy amikor mi itt lenn dicsérjük a nevét, Isten mosolyog, és az angyalok velünk együtt dicsérik:)
Szóval ez a zűrös, és egyben áldásos és néha sötétnek látszó korszak csak megerősített hitben:)
És Téged is megfog kedves Olvasóm:) Bármilyen helyzetben vagy most! Csak bízz Mennyei Atyádban és sose engedd el a kezét!!
Én fogom a kezét, és te?
Lágy áldott:) És dícsérd a a Mi Urunkat minden helyzetben:)