Bizonyság és tanulság az életem addigi időszakából, amióta nem írtam ide

Már rég írtam az internetes naplómba, de dicsőség az Úrnak, hogy azóta sok mindenben megtapasztalhattam az áldásait..

Sok próbán és nehézségen vagyok túl, volt, hogy a feladás szélén álltam, de az Úr karja mindig megtartott.

A szüleim házassága romokban hevert és a tettekig fajultak köztük a viták, de dicsőség az Úrnak, hogy megtartja őket, és nem engedi, hogy a köztük lévő házassági kötelék szétszakadjon.

Túl vagyok sikeres vizsgákon, nyelvvizsgán, s most már csak egy szóbeli és egy védés van vissza a diplomaosztóig..

Tudjátok Isten csodálatos. Mikor mi hátralépnénk egyet, ő előre lép kettőt, és csodálatos szemlélni, ahogy cselekszik.. Neki köszönhetem, hogy most, ahol vagyok, idáig eljuthattam, és mily jó szemlélni, ahogy elhalmoz áldásaival.

Tudjátok, akik mindvégig kitartanak, azok az álhatatosak, és övék a jutalom..

Kedves Olvasóm!

Hidd el, nem azok a gyengék, akik próbákban vannak, hanem akik feladják. Viszont akik küzdene azok erősek.  És megértettem, ahhoz hogy erős lehessek, szükség van próbákra, nehézségekre, melyek sok mindenre tanítanak és jellemformálók. Ezek alatt teljesen megtanulunk Istenben bízni, s nem arra tekinteni, ami körülöttünk van.. Mert a világ mondhat bármit, de Isten gyermekeinek minden a javára vállik. Érted ezt? Minden..

S mi ennek a titka? Sziklaszilárdan meggyökerezni Isten Igéjén és teljesen bízni az Úrban, úgy, ahogy a gyermek bízik a szüleiben!

Tudjátok az utóbbi időkben konfliktusom támadt egy szolgáló keresztény tesóval. Tudomásomra jutottak olyan dolgok, amiket a hátam mögött mondott egy barátnőmnek velem kapcsolatban, de nekem nem merte. Több hónapot vártam, hogy mit tegyek az illetővel, de aztán győzőtt az az elképzelés, hogy el kell neki mondanom, hogy tudom, s valahogy tisztázni a dolgot. Szépen leírtam, mi bánt vele kapcsolatban, de sajna Ő ezt támadásnak vette, és vádlásnak vélte.. Mindenféle negatívval illetett a leveleiben a hátam mögött, és szerinte bennem van a hiba, és magamnak köszönhetek mindent, ami közöttönk kialakult. Nem mondom, hogy bennem nincs hiba. Hiszen magunkat is meg kell vizsgálni, mert sokszor tudattalanul vagy tudatosan de megbántunk másokat.

Miért írom ezt le nektek? Mert ez által a szituáció által is Isten akar tanítani az alázatra, higgadtságra és a megbocsájtásra.

És ezáltal megértettem azt is, hogy attól még, hogy keresztény valaki, nem támaszthatok vele szemben szigorúbb elvárásokat, mint egy világival, mert mindannyian emberek vagyunk, és ha meg is térünk, testben élünk, s néha vétkezünk a test kívánságainak engedve.. De ilyenkor van bocsánat, és megbánva vétkeinket tovább járhatjuk a Kegyelem útját.

S különben is a szeretet nem elváró, sem emberekkel, sem Istennel szemben. isten, ha bízunk benne, pontosan tudja, mikor van itt az ideje, hogy cselekedjen az életünkben.

El kell jutnunk egyszer egy pontra, amikor már nem akarjuk hajtogatni a magunk igazát, és önsajnálatba merülni, hogy mennyire rosszul bántak velünk. Jézus se siránkozott soha mikor bántották, inkább gyakorolta a szeretetet.

Rájöttem én is, hogy nem kereshetem  mindig másokban a hibát, először magamban kell. S ha valaki vétett ellenem, nekem a megbocsájtás és a szeretetben járás vele szemben a dolgom.

És még egy leckét megtanultam.. Ne emberek véleményére hallgassak, hogy milyen vagyok, hanem az Úréra.. Nem felelhetünk meg mindenkinek, és ha valaki azért megharagszik mert őszinték vagyunk, mi akkor is járjunk őszinteségben mindenkivel.. Ha valamit észreveszel embertársadban, ne a háta mögött beszéld ki, hanem azzal rendezd le, akivel kapcsolatban észrevetted.. "Mert jószándékúak a barátságos embertől vett sebek"

Mindannyiunknak inthetőknek kell lennünk, mert az Ige szerint a feddést csak a bolondok vetik meg, s azok sértődnek meg rajtuk..

Ha valakivel hasonló helyzetbe kerülsz, mint én, adj hálát Istennek a siránkozás helyett, hogy megmutathatod, hogy hol tartasz az alázatban és a megbocsátás és szeretet útján járásban..

Valamint ha az illető, aki vétkezik ellened, hárít és nem ismeri el vétkét veled szemben, áldd őt, és kérj Istentől nála jobbat! De vizsgáld meg magadat is, hogy Te esetleg hibáztál e, és ha igen, térj meg ebből kérj bocsánatot, s haladj tovább a keskeny úton..

Szóval kedves Olvasóm! Bármilyen próbában vagy most, ne feledd Isten szeret Téged, és ha Rá bízod magad, meg nem ütheted lábadat a kőben. Inkább örvendezz a nehézségek idején, s hittel várd Isten szabadítását, s ne add fel! A feladás a gyengéké, de te erős vagy ugye?

Légy áldott!