| Értékes ajándékok |
|
Kedves gondolatok jutottak eszembe, miközben csendben figyeltem a fák hajlongását és hallgattam a szellő lágy susogását, s szívemben a hála fénye kezdett egyre fényesebben ragyogni. Hálás voltam, egyrészt magáért a természet nyújtotta látványért és mindenért, amivel eddig találkoztam az élet rögös útját járva, s érted is kedves Olvasóm, hogy mindezeket megoszthatom veled!
Pedig annyi mindent nem tudok még, és annyi mindent kell még tanulnom az életről, a boldogságról, a megértésről, az emberekről, de még szeretetről is! Talán soha sem lesz elég időm arra, hogy mindent megértsek, de azokból a dolgokból, amelyeket már megtanultam, én is alkothatok valami maradandót. Olyat, ami idővel nem veszít fényéből, még ha por lepi is be, vagy moly is rágja meg, vagy mindkettő. Ezek azok az értékek, amiket szavak őriznek, szívek vigyáznak, s felismerésük is valahol mélyen a szívben kezdődik el.
Ha mindig nagy dolgokra vágynánk, és csak az értékes ajándékokat kívánnánk, akkor talán sohasem vennénk észre a kicsinek tűnő, ám annál nagyobb dolgokban rejlő lényeget.
Igazából bárkinek, bármikor, bármit adhatok, amit meg tudok pénzzel fizetni, de én valami egészen mást szeretnék ajándékozni. A lényeget kedves Olvasóm, melynek magva a szívben kezd el csírázni, s ott érlelődik valódi terméssé. Ezért elkezdtem lelkesen ajándékok után kutatni, s rájöttem, hogy a legszebb ajándékot a szívem legmélyében kell keresnem. Értékes dolgokat találtam, melyek minden emberben ott lakoznak, csak észre kell venni azokat. Mindezek benned is megvannak, csak fel kell tudni ismerni azokat. Mindig nagy öröm, ha a kutató a keresgélés után valami hasznos dologra lel, de ezeknek a szívbeli dolgoknak különösen tudtam örülni.
Hálám kedves illatként szállt fel a messzi égbe, amelyből még az égi madaraknak is kijutott, de legfőképpen Istennek. Neki köszönhetek mindent, amim csak van, s mindenkit, aki itt van velem, s azokat az embereket is, akiknek kezébe jut eme iromány.
A nap sugarai arcomra vetődtek, s ajkamon mosoly táncolt végig. A remény pedig árnyékként lopódzott felém, hogy valóban értékes dolgokat rejt az emberi szív. Csodálatos dolgok kerültek elő szívem fiókjaiból, olyanok, amelyek az igazi boldogságot jelentik számomra. Ezeket hívják emberi értékeknek, belső emberünk kincses szigetének.
Elhatároztam, hogy ebből szeretnék neked is adni, hogy mindig veled legyen, s jusson belőle örömeidben, de fájdalmaidban is, hogy ezekre tekintvén nyomban távozhasson tőled minden rossz, mintha ott sem lett volna sosem.
Kedves Olvasó!
Most rajtam a sor, hogy megajándékozzalak, de előtte tartozom egy őszinte vallomással. Te máris megelőztél ebben engem, ha most eme sorokat olvasod. Hiszen időt áldoztál arra, hogy megtisztelj figyelmeddel, mely azoknak az értékes dolgoknak egyike, melyekért érdemes élni, és mindig érdemes lesz, hiszem.
Hálás vagyok Istennek, hogy az élethez rendelkezésünkre bocsátotta és nekünk adta az igazán fontos és nélkülözhetetlen kellékeket, mint az őszinteség, a barátság, a hála, a szeretet és az érzelmek rejtett leltára.
Figyelmedért cserébe én is adok neked valamit. Készítettem hozzá csomagolópapírt is, amelyet igyekeztem a legszebb alapanyagokból előállítani. Ezek a kedvesség, a megértés, az őszinteség és a szívből fakadó igazi szeretet. Ha kibontod, tied, lehet hozzá szívem legrejtettebb titkainak parányi része, s lelkemnek egy piciny darabkája, amelyet napról-napra Isten formál bennem egésszé, hogy a legtökéletesebb, legszebb ajándékká válhasson.
Látom, ahogy néha az ég is elereszti könnyeit, s gondoskodik arról, hogy a növények minél szebbé sarjadjanak. Azt hiszem az igaz szeretetért s a szívből jövő dolgokért érdemes nekem is könnyeket ejteni.
Számomra többet érnek az eszmei értékek, úgy, mint egy bíztató szó, kedves mosoly, bátorító ölelés, s lángoló szeretet, mint bármilyen tárgyi ajándék, melynek mérlegén, az egyik oldalon a pénz, s csak a másik oldalon áll a szív.
Én olyan ajándékokból szeretnék minél többet adni, amelyeknek a mérleg mindkét oldalán a szív áll, hogy a holnap mindig nevetni jöjjön el, a tegnap pedig tudjon szeretni és emlékként örökké bennünk égni.
Így fogadd el szívem minden szeretetével ezt a kis irományt, s kívánom, hogy az itt megfogalmazott gondolatok nyissanak szívedben ajtókat, s gyújtsanak fényességet, ontsanak melegséget, hogy belőled soha se hiányozhassanak az igazán fontos értékek.
De azt is tudnod kell, hogy a legértékesebb ajándékokból Neked már régen kijutott. Tiéd az életed és az örök élet is rád vár, melyeket csak Istentől kaphatsz meg Jézuson keresztül. Én csak annyit adhatok neked, amennyi emberi korlátaim közé van beszorítva, de azokból is olyanokat szeretnék adni, amelyek kedvesek Isten előtt, s a te arcodra is mindennapon újabb mosolyt csalnak.
Mert mi sem könnyebb, mint úgy megnyerni egy csatát, hogy a fegyverünk a tiszta Isteni szeretet, ezzel győzedelmeskedvén a rossz dolgok felett.
Baksa Lívia
|
vissza |
AJÁNLOM AZ OLDALT
