Ján15,1-2 Én vagyok az igazi szőlőtő, és az én Atyám a szőlőműves. Minden szőlővesszőt, a mely én bennem gyümölcsöt nem terem, lemetsz; mindazt pedig, a mely gyümölcsöt terem, megtisztítja (megmetszi), hogy több gyümölcsöt teremjen.

Mire jó egy szőlővessző, ha nem terem gyümölcsöt, belegondoltál már ebbe? Nem sok mindenre, miután a szőlősgazda eltávolította. A szőlővesszőknek gyümölcsöt kell teremniük. S ahogy az előző részben beszéltük: az Úrnak nagyon fontos, hogy jó gyümölcstermők legyünk.

Ján 15:4-8 Maradjatok én bennem és én is ti bennetek. Miképen a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától, hanemha a szőlőtőkén marad; akképen ti sem, hanemha én bennem maradtok. Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: A ki én bennem marad, én pedig ő benne, az terem sok gyümölcsöt: mert nálam nélkül semmit sem cselekedhettek. Ha én bennem maradtok, és az én beszédeim bennetek maradnak, kérjetek, a mit csak akartok, és meglesz az néktek. Abban dicsőíttetik meg az én Atyám, hogy sok gyümölcsöt teremjetek; és legyetek nékem tanítványaim. Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket, és én rendeltelek titeket, hogy ti elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek, és a ti gyümölcsötök megmaradjon; hogy akármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja néktek.

Az Úr vajon vár tőlünk gyümölcsöt, mint szőlővesszőktől? Jó az, ha meddők vagyunk, gyümölcstelenek? Nem, ez nem jó. Gondolkozunk azon, hogyan teremjünk gyümölcsöt? Vagy tudjuk, mennyit teremtünk? Van bennünk vágy, hogy több gyümölcsöt teremjünk? Egyáltalán: milyen gyümölcsről beszélünk? Szükségünk van kijelentésre, hogy az elménk megújuljon ezen a területen is? Igen, szükségünk van. Higgyük, hogy meg fogjuk érteni, mit is akar az Úr itt mondani. S látni fogjuk magunkat ezzel az Igével összefüggésben. Ha már most látod magad, és azt mondod, nem akarok meddő lenni, az már jó, mert tudjuk, minden szőlővessző, mely gyümölcsöt nem terem, eltávolíttatik, és elszárad. Viszont azokat a szőlőágakat, melyek termők, megtisztítják, megmetszik, hogy még több, sok gyümölcsöt teremjen.

Miért választott minket az Úr? Azért, hogy gyümölcsöt teremjünk, sokat, olyat, ami meg is marad. S milyen gyümölcs marad meg? A szellemi, örökkévaló gyümölcs – erről beszél az Úr. A Biblia azt mondja, ez dicsőíti Istent. Én plántáltam, Apollós öntözött; de az Isten adja vala a növekedést. Azért sem a ki plántál, nem valami, sem a ki öntöz; hanem a növekedést adó Isten. A plántáló pedig és az öntöző egyek; de mindenik a maga jutalmát veszi a maga munkája szerint (alapján).

Mert Isten munkatársai vagyunk: Isten szántóföldje, Isten épülete vagytok. (1Kor 3:6-9)

Itt növekedésről beszél az Ige. Milyen növekedésről van szó? A gyümölcs növekedéséről. Isten növekedést ad a növénynek, amely gyümölcsöt terem. A 9. vsz: ti Isten társ-munkatársai vagytok.

Jó, ha a fejünkben világosan megvan: Isten nemcsak arra hívott el minket, hogy sok mindent Őérte megtegyünk. Az emberek félreértik Őt, ha csak ezt akarják tenni. Isten azt mondta: munkálkodjunk VELE.

Emlékszem, a szolgálatomban mindig téma volt, hogy ki mit akar tenni a másikért. De én mindig mondtam: olyan munkatársat akarok, aki VELEM dolgozik. Ugyanezt teszik az emberek az Úrral. Látnak igényt, és gyorsan szeretnénk betölteni Krisztus testében. De minket ne a szükségek, a lehetőségek vezessenek! Nem helyes az a hozzáállás: „mindegy hogy mit, csak tegyünk valamit az Úrért.” Az Igében azt olvasom: szükséges, hogy Vele dolgozzunk, szorosan Vele, azt tegyük amit Ő mond. Ne adjunk hozzá és ne is vegyünk el abból, amit Ő kér tőlünk.

Változtasd meg a gondolkodásodat, mert soha nem leszel ötletesebb, mint az Úr. Olyan munkások vagyunk, akiket az Úr arra hívott el, hogy Vele dolgozzunk: ti vagytok Isten szőlőkertje, Isten épülete. Az Istennek nékem adott kegyelme szerint, mint bölcs építőmester, fundamentomot vetettem, de más épít reá. Kiki azonban meglássa mimódon épít reá. Mert más fundamentomot senki nem vethet azon kívül, a mely vettetett, mely a Jézus Krisztus. (1Kor 3:10-11)

Itt két hasonlatot használ Pál apostol egyszerre: ház, amely alapra épült, és egy szőlőskert, ahol a szőlővesszők a szőlőtőhöz kapcsolódnak.

1Kor 3:12-15  Ha pedig valaki aranyat, ezüstöt, drágaköveket, fát, szénát, pozdorját épít rá erre a fundamentomra; Kinek-kinek munkája nyilván lészen: mert [ama] nap megmutatja, mivelhogy tűzben jelenik meg; és hogy kinek-kinek munkája minémű legyen, azt a tűz próbálja meg. Ha valakinek a munkája, a melyet ráépített, megmarad, jutalmát veszi. Ha valakinek a munkája megég, kárt vall. Ő maga azonban megmenekül, de úgy, mintha tűzön keresztül. (sokat szenved, de megmarad.)

Más fordításban: van aki erre az alapra épít aranyat, ezüstöt, minden munka nyilvánvalóvá lesz egy elkövetkezendő napon, amely nap tűz által lesz, és ez a tűz megpróbál mindent. S ha valakinek a munkája megmarad, az jutalmat kap. De ha a munkája elég, akkor veszteséget szenved. Milyen veszteséget? „Bár ő maga megmenekül”: ez nagyon erőteljes megerősítése annak, hogy nem a munkánk, a cselekedeteink alapján kapjuk az üdvösséget.

Nem ez fogja meghatározni, hogy vajon a mennybe kerülsz-e, vagy sem. Nem, a munkád azt dönti el, hogy kapsz-e jutalmat, vagy sem. Sok keresztény úgy gondolja: „Csak jussak be. Nem érdekel a jutalom!” Persze, ezt mondod most. Mert nem tudod, mi lesz ott. Pedig örökkévaló jutalomról beszélünk, ami meghatározza az örökkévaló helyedet Isten királyságában. Tehát milyen veszteséget szenved el valaki? Azt, amin egész életedben dolgoztál. Vannak dolgok, amiket az emberek felépítenek az életükben, vérrel, verejtékkel, akár több évtizeden keresztül, s majd amikor a tűz megpróbálja, az egész hamu lesz. Ez azt jelenti, hogy minden, amit abba belefektettél, semmivé lesz. Persze, te a mennybe kerülsz, de a munkád teljesen hiábavaló. Mindenki, akinek a munkája megég, sok veszteséget szenved el, bár önmaga a mennybe kerül, de tűzön keresztül. (1Kor 3:15)

Olyan gyümölcsről beszélünk, ami megmarad. Ne tévelyegjetek, Isten nem csúfoltatik meg; mert a mit vet az ember, azt aratándja is. Mert a ki vet az ő testének, a testből arat veszedelmet; a ki pedig vet a léleknek, a lélekből arat örök életet. (Gal 6:7-8)

Ez az a gyümölcs, ami megmarad: szellemből arat örök életet. A szellem az, ami megelevenít, a test nem használ semmit. (Ján 6:63)

A legtöbb kereszténynek szüksége van ébresztőre, hogy végre észre vegye, mi fog történni. Az emberek általában reggel felkelnek, elmennek dolgozni, délután hazamennek, füvet nyírnak, vacsoráznak, tanulnak a gyerekekkel, találkoznak a barátaikkal. A következő nap felébrednek, újra ezt csinálják, s úgy tesznek, mintha ez örökké tartana. De nem marad örökké így! Amiben most élünk, nagyon átmeneti, időleges.

Az az idő, amit itt élünk, nagyon drága. S hogy mit csinálsz az időddel, az is meg lesz ítélve. Ugyanaznap, amiről az Úr beszélt. Vagy ha most kerülnél az Úr elé, most ítélne meg ugyanúgy. Az emberek szeretnek védekezni, tettetni vagy megjátszani magukat. De ébresztő! Minden megítéltetik, ahogy az Úrhoz kerülsz. S mennyi marad meg abból, amit addig tettél? Az egész életműved, az egész életed megpróbáltatik Isten tüze által. Ha csak úgy lazán, testi módon éltél, haszontalanul, egyszerűen, akkor az egész életműved mintegy pillanat alatt semmivé válik. Engem nem érdekel, hogy húsz év alatt húsz millió dollárt kerestél – nem marad belőle semmi.

Más dolog, amit hitből, helyes szív-indulatból az Úr szava alapján, szellemben tettél - amikor jön a tűz, az még ragyogóbban fog világítani. Mint az arany, mint az ezüst, vagy mint a drágakő, s megmarad örökké. Vagy másképp: az örökkévalóságban megmarad, s téged az Úr megjutalmaz. Az az idő, energia, pénz, amit erre költöttél, nem lesz hiábavaló – gyümölcsöt termett, gyümölcsöző volt, értékes lesz az Úrnak, s meg is marad. Halleluja!

Fontos már a számotokra, hogy gyümölcsöt teremjetek? Hála Istennek, úgy tűnik, van még egy kis időnk. Ha az előző éveid nem voltak annyira gyümölcsözőek, az Úr kegyelmes és irgalmas, és egészen addig, míg lélegzel, van idő és remény.

Az ok, ami miatt most erről beszélek, hogy tanítani akar minket az Úr, hogy minden ág, amely nem terem gyümölcsöt, sürgősen kezdjen el teremni, hacsak nem akar elszáradni, vagy levágattatni. Nem azt mondom, hogy nincsenek gyümölcseitek – most, hogy itt összejöttünk, ez is egy gyümölcs. Nagyon sok jó dolog folyik itt közöttünk. De inkább az a kérdés, mi az Úr akarata, nem az, hogy mi mit gondolunk jónak. Mit is jelent: megtisztítani, megmetszeni?

Nem számít, hogy milyen nagyszerű egy barackfa, a legjobb fáknak is szükségük van metszésre. Az elszáradt gallyakat le kell vágni, meg kell tisztítani a halott dolgoktól, hogy új ágakat tudjon hozni, és még gyümölcstermőbb legyen. Az Úr segíteni akar nekünk, hogy a halott dolgokat levágja, minden olyan halott dolgot, ami akadályoz minket, ami veszteséget okoz, ami elveszi az energiáinkat, hogy új ágakat hajtsunk.

Nagyon izgatottá váltam az új gallyak gondolatára, mert lehet, hogy azok még több gyümölcsöt fognak teremni, míg amelyeken most termünk, megmenekülnek a tűztől, és megmaradnak örökké. Sokakat nem érdekel a gyümölcstermés, mert a Prédikátor könyvében az van: „hiábavalóság, minden hiábavalóság”. S az ember azt mondja, hát, ez elég lehangoló. Vajon az Úr kit használt arra, hogy ezt leírja? Salamont, aki hatalmas bölcsességet kapott az Úrtól. Salamon joggal mondhatta, én ezt tettem, azt tettem. De aztán azt mondja: „hiábavalóság, mire jó ez, mire volt jó ez az egész?”

A bölcs vágyakozik Isten bölcsessége után, hogy meg tudja különböztetni, mi az igazán fontos és mi nem. Mit érdemes tenni, és mit nem. S amit Isten a gyülekezetünkben még jobban akar, az a bölcsesség, hogy felébredjünk, hogy világosságot adjon nekünk. Ülnek itt olyanok is, akiknek már rég szolgálniuk kellene. S azért nem teszik, mert egész éjszaka tévéznek, vagy interneteznek, bolondságokkal, haszontalanságokkal töltik az időt. S így elmulasztják, ami bizony gyümölcstermő lenne. Emiatt bolondok. Mert nem tudják, mi az, ami értékes, és mi nem az. Isten bölcsessége bennünk van. Itt van a bölcsesség beszéde nálunk - nekünk adatott.

Az Úr közösségben akar lenni velünk, nyissuk ki magunkat, figyeljünk rá, s Ő fel fog minket buzdítani. Meg fogja mutatni, mi az az elvesztegetett idő. Egyszerűen csak hagyd el, fejezd be – fogja mondani. Töltsd inkább mással, ami sokkal hasznosabb. Változtasd meg ezt, fejezd be azt, kezdd el ezt, csökkentsd ezt, növeld azt. Isten bölcsessége hasznos az irányításra. A kulcs a János 15:4-ben található: Maradjatok én bennem és én is ti bennetek. Miképen a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától, hanemha a szőlőtőkén marad; akképen ti sem, hanemha én bennem maradtok. Az ág önmagában nem hozhat gyümölcsöt, hacsak nem marad a szőlőtőn. Hasonlóképpen te sem – „ti is maradjatok bennem.”

Ján 15:5-8 Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: A ki én bennem marad, én pedig ő benne, az terem sok gyümölcsöt: mert nálam nélkül semmit sem cselekedhettek. Ha valaki nem marad én bennem, kivettetik, mint a szőlővessző, és megszárad; és egybe gyűjtik ezeket és a tűzre vetik, és megégnek. Ha én bennem maradtok, és az én beszédeim bennetek maradnak, kérjetek, a mit csak akartok, és meglesz az néktek. Abban dicsőíttetik meg az én Atyám, hogy sok gyümölcsöt teremjetek; és legyetek nékem tanítványaim.

Mi ebben az Igeszakaszban a legfontosabb szó?: maradj, maradj, MARADJ Benne, és az Ő Igéje maradjon benned. Ez az üzenete. Így lehet gyümölcsöző és még gyümölcsözőbb valaki. Mit is jelent: „maradj”? Annyit: ne távozz el, lakozz, de a legegyszerűbb: maradj. Ha a legfontosabb dolog, hogy maradj Benne, és az Ő Igéje benned maradjon, akkor az ellenség vajon mit akar elérni? Hogyan is maradj? Összeköttetésben, összekapcsolódva.

A test tulajdonsága a türelmetlenség. Rájöttél már erre? Minél inkább meghajtod magad a testnek, annál türelmetlenebb vagy. s bizony a világ szelleme táplálja ezt. A tévén egyre több csatornát találni, az internet is egyre szerteágazóbb, egyre több opciót tartalmaz. Késztetésed van a csatornákat is minél gyorsabban váltani, hogy itt is, ott is – légy mindenütt. Ez bizony épp a „maradni” ellentéte. S ha a világ szerint élsz, az nem vezet gyümölcsterméshez, elvesztegeted így az idődet, energiádat, forrásaidat.

Az Úrral meg kell tanulnod nyugalomban lenni. S végre megérteni, és nézni, és rájönni hogy Ő Isten. S megtanulni várni az Úrra. Akkor újítja meg az erődet. Várni. És maradni. A görög szövegben ez az Ige, hogy maradni, azt is jelenti, ha vendégségbe érkezik valaki, és a vendég már felkerekedne, hogy távozzon, te mint házigazda, marasztalod, még egy éjszakára, még egy hétig. Ahelyett hogy azt mondanánk: „menj csak nyugodtan”, marasztaljuk. Amit neked és nekem kell tennünk, hogy gyümölcsözők legyünk: maradjunk összeköttetésben, folyamatos közösségben. Folyamatos közösségben. Sok keresztény beesik a gyülekezetbe, dicséri az Urat, megragadja a Szellemet, tudja hogy Isten szelleme ott van, de aztán távozik, visszamegy a „való” világba, és megszakad a kapcsolata az Úrral. A testi gondolkozás - halál. De a szellemi gondolkozás élet és békesség.

Csak az maradhat meg tökéletes békességben, akinek az értelme az Úron nyugszik, és ott is marad. Ez a dicsőséges realitás: maradni. Amikor az Urat nemcsak megérinted, dicséred Őt vasárnap, az istentiszteleten, hanem a jelenlétében maradsz, és bizonyos vagy abban, hogy ott van az életedben, közösségben vagy vele, egész nap, egész éjszaka. Nemcsak akkor lehetsz az Úrral közösségben, mikor térden állva imádkozol, hanem amikor kocsit vezetsz, dolgozol - mindig. S ha így élsz, az Ő Igéje képes benned maradni, a gondolataidban, az elmédben, a szívedben és a szádban. S ha így teszel, akkor Vele jársz. Mindennap és minden éjszaka. Ha így élsz folyamatosan, akkor Ő megosztja a bölcsességét veled. S tudod: igen, ebbe az irányba megyek, arra nem megyek. „Állj meg, többet tedd ezt, azt hagyd abba” – mondja majd. Nemcsak a saját életedet éled, hanem Vele élsz, közösségben élsz Vele. Ez az Élet. Ez az az Út, a mód, ahogy életed minden pillanata fontossá válik, és számít.

Ne vesztegesd el a drága életedet, inkább azt tedd, ami számít. Eljön az a nap, amikor minden munkád nyilvánvalóvá lesz. Mert ha Ő vezet , akkor nem ér meglepetés azon a napon, hiszen minden pillanatodban szellemi dolgokat teszel, mert Ő vezet. S a tűz után ugyanúgy ott áll az életed, csillogva. Nem vesztegetted el az idődet, pénzedet, lehetőségeidet – gyümölcsöző életed volt, és a gyümölcseid megmaradnak. Amikor reggel felkelsz, korlátozott idő, energia, lehetőség áll a rendelkezésedre. S az ellenség mindig megpróbálja, hogy ezt elvesztegesd. Olyan generációban élünk, mikor tömegek érzik magukat szüntelenül fáradtnak. Megpróbálják ezt rákenni valamire, mint: a mi generációnk teljesen más, mint az eddigiek, a gyermekeink olyasmivel foglalkoznak, amivel még soha, stb. Ez butaság, csak kifogás, hogy ne kelljen egy magas nívójú életet élni.

Az ember természete mindig ugyanaz. A szexualitás ugyanaz. Az ördög is ugyanazt a néhány taktikát, trükköket, kísértéseket alkalmazza, de hála Istennek, az Úr is ugyanaz. A lényeg, hogy milyen döntéseket hozunk. A szülők türelmetlenek a gyermekeikkel, nem töltenek időt velük, vagy különféle szórakozásokat találnak. Mindenféle kifogásokkal mentik magukat, de ha az igazi okokat nézzük, lehet, hogy ostoba játékokat játszanak a gépükön, vagy szörfölgetnek a neten. Elhasználod az energiádat. S mikor a gyermekednek szüksége lenne rá, már nincs, elfogyott. Ez az ellenség terve. Akkor vagyunk bölcsek, ha hagyjuk, hogy az Úr vezessen minket. Ha megtisztítjuk az életünket. A test nem akarja levagdosni a fölösleges halott ágakat. De ha levágod ezeket, akkor az energiaszinted drasztikusan megemelkedik.

A türelmi szinted is nagyon magas lesz, s végre képes leszel azokat a dolgokat megtenni, amik igazán számítanak, amik gyümölcsözőek. Mit csinálunk, mivel töltjük az időnket? Vajon át fognak menni ezek a cselekedetek a tűzpróbán? Vagy elégnek? Oké, bejutunk a mennybe, de elveszítünk mindent, amit ebben az életben csináltunk. Még élsz? Végy egy mély levegőt, és mondd: „én még itt vagyok, Uram.” Még van lehetőséged, és nekem is, hogy tegyük azt, ami igazán számít. Jézus azt mondja: „maradj bennem” – szüntelenül. Mi is az első elhívásod, ami mindent megelőz?

1kor 1:9 Hű az Isten, ki elhívott titeket az ő Fiával, a mi Urunk Jézus Krisztussal való közösségre. Ez a legfontosabb elhívásunk!

El lettél híva, mire? Közösségre. Az Ő fiával, Jézus Krisztussal való közösségre. Minden jel, csoda, ami Jézus szolgálata alatt történt, mind az Atyával való szent kapcsolódásnak volt a terméke. Elvesztegette az életét Jézus? Fölösleges testi dolgokra? Nem. Az Atyával járt, imádkozott, közösségben volt Vele, mindennap megkérdezte, és tudta, mit kell tennie. Tudta, hová kell, és hová nem kell mennie.

1 Ján 2:20 És néktek kenetetek van a Szenttől, és mindent tudtok.

Vajon ezzel a tudattal élt Jézus? Olvasd rendszeresen az evangéliumokat, és lásd meg, hogyan élt Jézus.

Amikor mondták neki: „Mester, gyere ide” – sokszor mondta: „nem, én oda megyek.” Honnan tudta, hogy hová kell mennie, és hová nem? Tudjuk a Filippi levélből, hogy kiüresítette magát, és egyszerű emberként élt itt a földön. Honnan tudta akkor, hová kell mennie, mit kell tennie? Nyilvánvalóan ugyanolyan módon, ahogy nekünk is kellene tudnunk. A kenet által.

Természetesen mindannyiunk életében különböző módon működik a kenet. Sok éve élek az Úrral, és látom, hogy nem egyforma szinten működik. Volt olyan időszak az életemben, mikor úgy éltem, hogy mikor felkeltem, pontosan, világosan, a legapróbb részletekig tudtam, mit szabad, és mit nem kell tennem. Mennyi ideig, hol, mikor kell lennem, s mikor jöttek szembe az események, egyszerűen tudtam, mit kell tennem. A legborzasztóbb az a dolog, amiről nem tudunk. Vagy amikor össze vagy zavarodva. De nem kell így élned. Ez a sötétségben élés, ez az elszáradásnak az eredménye, amikor elszárad az ág. Amikor nem vagy kapcsolatban az Úrral, mikor nem vagy a szőlőtőn. Ekkor saját magad próbálod az ügyeidet intézni – leválasztottad magad. Mit is kell tennie az ágnak? Rajta kell maradnia a szőlőtőn. Nem tudod megtenni, hogy levágod az ágat, majd 15 percre visszateszed a szőlőtőre, majd leveszed, és mondod, oké fel van töltve, és csinálod a dolgodat saját magad. Na jó, legyen mondjuk 30 perc. De ez így nem működik. Maradnod kell, 24 órában. Kapcsolatban kell maradnod az Úrral szüntelenül, máskülönben kiszáradsz, nincs gyümölcs, nincs élet.

Az emberek eljönnek a gyülekezetbe, de aztán lekapcsolódnak, és élik az életüket a jövő hétig. Majd megint jönnek a gyülekezetbe, rákapcsolódnak a kenetre, aztán megint le. De ez így nem működik. Ha valóban gyümölcstermő akarsz lenni, hogy az életed számítson, rajta kell maradnod! Ha így élsz, mit tud az ellenség tenni? Mindent elkövet, hogy ezt a kapcsolódást megzavarja. Megpróbál kihozni a sodrodból, hogy dühös légy, rosszkedvű, csalódott, összezavarodott, sérült. Azon igyekszik, hogy valamilyen módon leválasszon. De ha ezt megengeded, akkor már bajban vagy, mert elválasztottad magad az élet folyamától, s ettől kezdve az életed szárazságról, halálról, gyümölcstelenségről szól. Értsd meg, nem lehet néhány percre csatlakozni, ehhez egy élet kell, s akkor tökéletes békességben leszel.

Az Igében olvashatod:

„megőrzöm azoknak a békességét, akiknek az értelme rám támaszkodik.” (Ézs 26:3 [Kinek] szíve [reád] támaszkodik, megőrzöd [azt] teljes békében, mivel Te benned bízik;).

Emlékszem, 25 évvel ezelőtt szolgáltam egy hölgynek, aki egy idegszanatóriumban feküdt, s néha kiengedték. Eljött Kenneth E. Hagin gyógyító szolgálatába. Az Úr Józsué Igéjét mutatta: éjjel nappal az Ő Igéjén gondolkodjon. De ő közbevágott: „nem tudom megtenni, hogy az elmémet folyamatosan egy dologra összpontosítsam: az Úrra, éjjel-nappal!” „Két dolgot mondok: ha az Úr azt mondja, hogy tedd, a képességet is megadja hozzá. Nem mondta volna, ha nem tudnánk megtenni. Í

gy is, éjjel-nappal elmélkedsz valamin. De nyilvánvalóan rossz dolgokon. Mert ha az Úr dolgairól elmélkedsz szüntelenül, biztos, hogy nem fognak idegszanatóriumba küldeni. Mert ekkor tökéletes békességben fog megtartani téged. – válaszoltam. - Testi módon gondolkozni: halál. Szellemi módon gondolkozni: élet. S ha nincs békességed, ez azt jelenti, nem vagy kapcsolatban az Úrral.”

Bár az emberek járnak a gyülekezetbe, de nem kapcsolódnak az Úrhoz, csak megpróbálnak néhány percre az águkkal a szőlőtőhöz kapcsolódni. Ez így nem működik. Rajta kell maradnod! Képes vagy az Úr dolgain gondolkozni éjjel és nappal? Igen! Akár iskolában vagy munkában vagy, életed minden apró részletében részt akar venni az Úr. A bensődbe kellene nézned. A legapróbb részletekben is meg kell kérdeznek: Uram, mit akarsz, hogy tegyek? S az Úr meg fogja mutatni, hogy az egész napodat hogyan töltsd el. Megmutatja majd, mit ne tegyél. Mikor valami meggondolatlanságba akarsz ugrani, mondani fogja, hogy ne tedd. S megőriz téged egy bírósági tárgyalástól, a 250 ezer forintodat megmenti, és napjaid sokaságát tudja megőrizni a frusztráltságtól.

Hány dolog másként történne, ha megállnál, és azt mondanád: várjunk egy kicsit, és követnéd az Urat, aki benned lakik. Nem lennének autó balesetek, ami mennyi idődet, energiádat, pénzedet lopja el, ami miatt nem tudsz gyümölcsöt teremni. Hogyan tudnád elkerülni? Ha kapcsolódnál. De ha nem kapcsolódsz, és saját döntéseket hozol, akkor folyamatosan kudarcokba szaladsz bele. Képesek vagyunk együtt járni Istennel folyamtosan? Igen. Képesek vagyunk folyamatosan kapcsolatban maradni az Úrral? Élvezni a folyamatos közösséget Vele? Képesek vagyunk arra, hogy Ő vezessen Szent Szelleme által életünk legapróbb részleteiben? Ha a válaszod igen, akkor képes leszel levágni a halott cselekedeteket, a testi gyümölcstelen dolgokat, elszáradt gallyakat. S akkor képes lesz az Úr olyan dolgok felé terelni, amik igazán számítanak, s nem vesztegetjük el az időnket.

Ha megtanulsz jobb szolga lenni, akkor még többet fog rád bízni. Segíteni fog olyan dolgokban, amelyek által napok, vagy hónapo fognak felszabadulni az életedben. A képességeidet, pénzedet fogja az Úr megnövelni. Több lehetőséget fog adni neked. A Hagin szolgálatban a gyógyító iskola jut az eszembe. Az Ige szerint a kenet megsemmisíti az igát. Minél erősebb a kenet, annál hatékonyabb.

Én éjjel-nappal kerestem az Urat, még több kenetet akartam, hogy amikor szolgálok az Igével, vagy betegekre teszem a kezem, még nagyobb eredmények legyenek. Még több kenetet kértem az Úrtól. Láttam embereket, akiknek erősebb kenet volt az életükön. Világosan láttam, erre van szükség, ha el akarjuk végezni a dolgunkat a földön. Ezért imádkoztam, böjtöltem, kerestem az Urat. S mikor ott voltam a földön, az orrommal érintve a szőnyeget, s már ezredszer kértem több kenetet, a bensőmben hallottam: „hűség, fiam. Hűség.” „Uram, ez jó, de én több kenetet kértem tőled.” – mondtam. De az Úr megismételte: „hűség, Keith.” Mondtam: „igen, biztos vagyok benne, hogy ebben is tudok fejlődni, de Uram, én több kenetet kérek tőled.” Ám az Úr újra csak megismételte: „hűség, Keith.” A bensőmben hallottam ezt a halk hangot. Most olvastuk: keneted van a szenttől, és mindent tudsz. Akkor azt mondta: „Fiam, minden gyermekem, aki újjászületett, kapott tőlem kenetet. Mindenki, kivétel nélkül! Az Igében benne van:

kapsz erőt, miután a Szent Szellem eljött rátok, s lesztek nekem tanúim. A tanúskodáshoz erőre, kenetre van szükség. De nagyon sokuk semmit nem tesz a kenettel. Akkor miért kellene nekik több?” Nem tudtam mit válaszolni az Úrnak. Az Úr folytatta: „cselekedj azzal, amid van most, s akkor én többet adok neked. Légy hűséges.” Attól kezdve tudtam, hogy Isten adott nekem valamit, s tudtam, ahhoz, hogy ez növekedjen az életemben, azzal a kevéssel kell elkezdenem, amim van.

Tehát imádkoztam, megvallásokat tettem magammal kapcsolatban, és meg is cselekedtem, amit csak tudtam. Néhány hónap múlva már növekedett a kenet. 4-5 év múlva pedig már sokkal nagyobb volt. Légy hűséges azzal, amid van, s ebben a pénzed, az időd, a kijelentések, a lehetőségek is mind benne vannak. Ha elvesztegeted, miért kellene több? Azt is elvesztegetnéd…! Ha viszont hűséges vagy a kicsiben, akkor ad növekedést. Dicsőség Istennek!

1 Ján 2:27 És az a kenet, a melyet ti kaptatok tőle, bennetek marad, és [így] nincs szükségetek arra, hogy valaki tanítson titeket; hanem a mint az a kenet megtanít titeket mindenre, úgy igaz [is] az és nem hazugság, és a miként megtanított titeket, úgy maradjatok ő benne. Már van keneted, ami benned van, és benned is marad minden pillanatban.

Ahogy az 1 Ján 2:20 mondja: „már tudsz mindent, amire csak szükséged van.”

De ehhez az kell, hogy Benne maradj, folyamatosan. Ezt a fajta életet élte Jézus is. Reggel, mikor felkelt, semmi kétsége nem volt afelől, hogy mit mikor kell tennie. Jézus soha, egyetlen napot sem vesztegetett el. Egyetlen lehetőséget nem mulasztott el. Az Atya vezette. Egyszerűen tudta a kenet által, ami benne volt, s így Isten szelleme vezette úgy, hogy élete gyümölcsöző volt. Így volt ez élete minden napján, mindenben, amit csak mondott. Ő nem vesztegette el az idejét. Nem ment soha rossz helyre, s így nem vesztegette el az idejét.

A Szent Szellem képes megőrizni minden hiábavalóságtól, és úgy vezetni, hogy ne vesztegesd el az idődet, energiádat. Mert néhány lélegzet, és már nem vagyunk itt, már kiszálltunk. Nem sok idő múlva.

Engedjük, hogy az Úr felszabadítsa az időnket, hogy vezessen minket, hogy minden nap számítson, hogy minden, amit teszünk, az igazán számítson. Hiszem, hogy Isten el fog vezetni minket a legnagyszerűbb gyümölcstermésig. Ez persze nem azt jelenti, hogy a bankszámládon fog csak megszaporodni a pénz, hanem minden héten tömegek fognak megtérni az Úrhoz. Egy hét alatt többen, mint előtte egy év alatt. Több embernek tudunk segíteni, mint máskor fél év alatt. Ez azonban nem úgy történik majd, hogy egyre keményebben fogunk dolgozni, és mindig kitalálunk valamit. Istennek van egy terve, s ha követjük Őt, lépésről lépésre fog vezetni minket, egyre nagyobb és nagyobb gyümölcstermésre.

Fordította: Orbán Tibor

forrás: ITEB Imakör levlista